Van egy jó termékötleted? Így validáld!

Biztos te is találkoztál már azokkal a nagy számokkal, amelyek az új bevezetések bukási arányára vonatkoznak: kb. 70-95% közötti értéket szoktak megadni, de inkább a magasabbak jellemzőek.
Az ötlet validálása abban segít, hogy csökkentsd a piacra lépéssel járó kockázatot, illetve inputot ad a finomhangoláshoz, a termék véglegesítéséhez is.
Mielőtt hozzálátsz a megvalósításhoz, vess be mindent, hogy visszajelzést kapj a várható fogadtatásról!

A sikeres termékfejlesztés 3 lábon áll:

1.) Maga a termék: működjön megfelelően, tudja azt, amire ki lett találva
2.) Az üzleti oldal: jusson el a célpiacokra (és legyen látható + elérhető) és profitábilisan értékesíthető
3.) Valós fogyasztói szükségletre válaszoljon.

validálás

A validálás legelső lépése: gyere ki végre a termékedből!


A tesztelési fázis talán legnehezebb, mégis megúszhatatlan mozzanata a szemléletváltás: hogy gyártói / fejlesztői nézőpontból át tudj váltani fogyasztóközpontú gondolkodásra.

El kell vonatkoztatnod attól, amit a termékedről tudsz vagy gondolsz, és át kell értékelned a tulajdonságait a célcsoport sajátos szűrői alapján.

Termék (vagy termelési) fókusz jele például, ha a fizikai jellemzői mentén mutatod be, vagy arról beszélsz, hogy mennyi időt, szakértelmet stb. kívánt a fejlesztés.

Minden termékötlet azért születik, hogy megoldást adjon egy (vagy több) problémára, fogyasztói szükségletre. A validálás célja annak ellenőrzése, hogy ez a szükséglet tényleg létezik-e, releváns-e a fogyasztók számára, és fizetnének-e a megoldásért.

A piackutatás segít, hogy első kézből szerezz visszajelzést, közvetlenül azoktól, akiknek a terméket szánod.

Hogyan értsd meg a célcsoportod szükségleteit?

Mit is jelent az, hogy szükséglet?

Valamilyen hiányállapot áll mögötte, amely lehet

– funkcionális: amit a termék / szolgáltatás megszüntet, miközben betölti a funkcióját. Pl. a fodrász levágja a hajam, így nem lóg már a szemembe 
– emocionális, azaz érzelmi, amilyen állapotba a termék használata (szolgáltatás igénybevétele) juttat. A fodrászos példánál maradva: szépnek, ápoltnak és magabiztosnak érzem magam.

A valóságban a legtöbb szükséglet nem ennyire tudatos, sőt. A potenciális vevőd, ha megkérdezed, a legvalószínűbb, hogy nem tudja megmondani, mire is lenne szüksége.
Ez nem jelenti azt, hogy akkor hagyjuk is ki őt az ötletelésből, arról van szó, hogy megfelelően kell kérdezni.

Sőt, nem is kérdezni kell, hanem feltárni és értelmezni a jelenlegi állapotot.

Henry Fordtól elhíresült mondása szerint “Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, mit akarnak,akkor azt mondták volna, egy gyorsabb lovat.”

Ezek szerint autókra nem is lett volna szükség? Dehogynem. Viszont egy még nem létező termék iránt egyáltalán nem meglepő, hogy nincs kifejezett szükséglet.
Ha a direkt rákérdezés helyett szélesebb perspektívából közelítette volna meg a helyzetet, egész más eredményre jutott volna!

Henry Ford termékötlet validálás
Henry Ford (forrás: greelnane.com)


Mert mi is volt Ford termékötlete mögött a valódi szükséglet? Nem az autóhasználat, hanem az, hogy el tudjon jutni az ember A-ból B-be, lehetőleg gyorsan, kényelmesen, biztonságosan.


Akkoriban ugye ezt lovaskocsikkal oldották meg. Ha az ötlet validálásának szándékával Henry Ford (vagy a piackutatója, ha lett volna) mélyebben belement volna a témába, a vásárlók valószínűleg nem csak a ló lassúságát jelölték volna meg problémaként. Ha a kutatás arra is kitért volna, hogy ez a megoldás milyen hátrányokkal jár, milyen kompromisszumokra kényszeríti őket, bizonyára több más dimenzió is szóba került volna. Bár az autó iránti igényt valószínűleg nem mondták volna ki, azt biztosan le tudták volna írni, hogy “egy ideális világban”, elvonatkoztatva minden korlátozástól, mi lenne az “ideális” utazási megoldás: nincs zötyögés, nincs az állati természetből adódó kockázat (pl. megbokrosodik, megsérül, elfárad stb.), nincs az a bizonyos szag — nincs ló!
… és innentől már a termékfejlesztés térfelén pattog a labda. A probléma, a szükséglet adott, és nagyon is valós.

Ha érdekel, hogyan nézett volna ki egy ilyen fókuszcsoport anno, mindenképpen olvasd el ezt (rövid, és nagyon szórakoztató): https://piackutatas.blog.hu/2011/02/01/henry_ford_meg_a_pokoli_gebeje

Érts meg, hogy a célcsoportod mit lát a termékötletedből!

Ha már megvan az ötleted, biztosan kapcsolódik hozzá egy célcsoport is.

A validálásnak csak akkor van bármi értelme, ha az a célcsoporton történik!

Nagyon sokszor tapasztalom, hogy ezt a cseppet sem mellékes szempontot milyen sokan hajlamosak átlépni. A termék előállítása, a szolgáltatás tartalmának kifejlesztése nem történhet öncélúan: ahhoz, hogy eladható legyen, ki kell hogy szolgálja a célcsoport szükségleteit. A legprofibb technológia is csak akkor ér bármit, ha a potenciális vevő is meglátja benne az értéket.

Nézzük tehát a célcsoportot!

célcsoport szükséglet
Érts meg, hogy a célcsoportod mit lát a termékötletedből!

Kik ők? Legyél nagyon specifikus! Itt most nem az a jó megközelítés, hogy bárki lehet a célcsoportod, aki hajlandó fizetni a termékért. Azt a kört határozd meg, akiknek a termék “ki lett találva”.
Közelről nézve: vizsgáld meg, kik ők, miért ők a célcsoportod? Kik nem tartoznak bele? Olyan ez, mintha makróra állítanád a zoomot: a pici részletekre is jut figyelem, nem a tömeget (piaci volument) látod, hanem az egyénit: élethelyzeteket, motivációkat, szükségleteket
Majd válts nézőpontot (zoomolj a nagy képre): ilyenkor kell számszerűsíteni, megbecsülni, hogy hányan lehetnek olyanok, akiket az első lépésben megismertél.

Milyen problémáik (szükségleteik!) vannak? Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ezt nem ők fogják szépen, letisztultan, bulletpointokba szedett listán a kezedbe adni.
A te ötleted hasznos segítség a számukra? Hogyan oldják meg az életükben ezt a problémát most? Milyen alternatívák vannak? Fizetnek érte?
Példa: egy reggelizőhelyet szeretnél nyitni.
Valós szükséglet a reggeli? Nagyon is. Milyen szükséglet van MÉG mögötte? Mi kapcsolódik hozzá a táplálék bevitelén túl? Így tudod megközelíteni azt, ami a többletet képviseli a te ötletedben. Találkozóhely? Változatosság? Egyedi kínálat? stb.

Hogyan fogják használni a termékedet? És hogyan használják a jelenlegi alternatívákat?
A reggelizős példánál maradva: hol, hogyan, mit, mennyit, kivel reggeliznek (most) a célcsoportod tagjai? Miért úgy?
Ha ismered a szokásokat, és érted a miérteket, releváns alternatívát tudsz ajánlani. Aki reggel folyton rohan, vajon beül bárhová, legyen akármilyen kellemes, vonzó a hely? (Mellesleg: szinte mindenki azt mondja, hogy rohan, hogy nincs ideje – megkérdezés helyett épp erre való a megfigyelés: valóban rohan? Mivel tölti az idejét? Beleférne-e neki plusz 20 perc? Ha igen, miért, mi miatt szánna rá a mostani rutinnál többet?)

A használat körülményei: a validálás során végig kell gondolnod azt is, hogyan épül majd be az életükbe a terméked? Milyen más tényezők, környezeti adottságok lehetnek rá hatással?

Vannak olyan (elő)feltételek, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy használni tudja? Előfeltétel lehet például bizonyos ismeretek, készségek megléte (pl. egy online kurzus esetében tudja használni a felületet), vagy a termékhez kapcsolódó eszközök birtoklása stb.
Ebben a kérdésben is nagyon fontos elszakadni a funkcionális, termékközpontú gondolkozástól. Ha pl. egy telefonos alkalmazást fejlesztesz, ami segít a napi feladatok menedzselésében, biztos, hogy funkcionálisan nagy hasznára válhatna egy szétszórt embernek, de hiába, ha nem szeret a telefonján lógni, vagy mondjuk annyira szétszórt, hogy napközben folyamatosan a mobilját keresi.

A használat módja(i): hogyan, mikor, hol, kivel és miért fogják használni? Számíts rá, hogy lesznek meglepetések! Nem úgy, nem arra és nem azért… Ez egyrészt jó, mert azt jelenti, hogy több lehetőség is rejlik a termékben, de ugyanitt félre is csúszhat a koncepció, ha a szándékolttól eltérő használat rossz tapasztalatot eredményez.
Sokat tanulhatsz már az ötletelés fázisában is a majdani termék valódi előnyeiről és hiányosságairól, ha teret adsz a célcsoportod realitásának.

Hogyan érzi majd magát a használó? Mit ad neki a termék? Milyen érzelmi szükségletek kapcsolódnak az ötletedhez? Ezeket a kérdéseket sem lehet termékközpontúan gondolkodva megválaszolni. A vevő viszont el tudja magáról mondani, csak figyelj jól és hallgasd meg.

A képek forrása a Pexels.com és a greenlane.com

Kicsi Dóra

Kicsi Dóra

Független piackutatóként dolgozom, önállóan illetve piackutató ügynökségekkel együttműködve. Meggyőződésem, hogy mivel nincs két egyforma üzleti szituáció, úgy a megoldások is mindig egyediek. Az előre gyártott, uniformizált módszerek helyett a testre szabott megközelítésben hiszek.

Stratégiai együttműködés.

Dolgozzunk együtt a sikereden!

Rólam

Független piackutatóként dolgozom, önállóan illetve piackutató ügynökségekkel együttműködve. Meggyőződésem, hogy mivel nincs két egyforma üzleti szituáció, úgy a megoldások is mindig egyediek. Az előre gyártott, uniformizált módszerek helyett a testre szabott megközelítésben hiszek.

Friss bejegyzések

Közösség